Lábatlan
Lábatlan város Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban.
A város Komárom-Esztergom vármegyében a Duna mentén, a régi Budapest-Bécs útvonal (jelenleg a 10-es főút), illetve az Esztergom-Almásfüzitő vasútvonal mellett fekszik, Nyergesújfalu és Süttő között. Délkeleti szomszédja Bajót, amivel az 1126-os út köti össze.
1950-ben egyesítették Lábatlant Piszke községgel. A hagyomány szerint Piszke község neve Duna Nedecze volt, amelyet később változtattak a jelenlegi nevére. A Lábatlan név eredetét sem lehet hitelesen megállapítani. A hagyomány szerint egy Lábatlan György nevű vitéz, aki háborúban elvesztette végtagját, lehetett itt az első birtokos. Van olyan változat is, hogy itt egy lábatlan remete élt.
A város Komárom-Esztergom vármegyében a Duna mentén, a régi Budapest-Bécs útvonal (jelenleg a 10-es főút), illetve az Esztergom-Almásfüzitő vasútvonal mellett fekszik, Nyergesújfalu és Süttő között. Délkeleti szomszédja Bajót, amivel az 1126-os út köti össze.
1950-ben egyesítették Lábatlant Piszke községgel. A hagyomány szerint Piszke község neve Duna Nedecze volt, amelyet később változtattak a jelenlegi nevére. A Lábatlan név eredetét sem lehet hitelesen megállapítani. A hagyomány szerint egy Lábatlan György nevű vitéz, aki háborúban elvesztette végtagját, lehetett itt az első birtokos. Van olyan változat is, hogy itt egy lábatlan remete élt.
Térkép - Lábatlan
Térkép
Ország - Magyarország
Magyarország zászlaja |
Jelenlegi határai nagyjából egyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. A két világháború között számos kormány alakult, többek között kommunista kormány is, melynek a bukása és felszámolása után megalakuló szolgált ki. Magyarország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak.
Valuta / Nyelv
ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
---|---|---|---|
HUF | Magyar forint (Hungarian forint) | Ft | 2 |
ISO | Nyelv |
---|---|
HU | Magyar nyelv (Hungarian language) |